udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
1
találat
lapozás: 1-1
Névmutató:
Buzogány Dezsõ
2011. április 19.
Kordokumentumok a PKE-konferencián
Bihar megye - Pénteken Nagyváradon kezdõdött, majd szombaton ?rmihályfalván folytatódott, illetve fejezõdött be a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE)-szervezte konferencia a protestáns egyházak XX. századi változásáról.
Az érmihályfalvi eseménysorozat kezdeteként dr.Hermán M. János, a Teológiai Intézet igazgatója, a konferencia fõszervezõje könyvadományt adott át a helyi Bernáth József Református Iskolának. A továbbiakban ifj.dr.Szilágyi Ferenc, a PKE tanára köszöntötte a Padlás Galériában megjelenteket, ahol elsõként a debreceni dr.Süli-Zakar István professzor tartott elõadást A magyarok nyelvi-, kultúr- és genetikai rokonsága címmel. Ázsiából indultunk virtuálisan végig kísértük honfoglaló eleinket, közben a professzor leszögezett néhány fontos tudnivalót: a magyarok sosem voltak nomádok, továbbá gazdálkodással foglalkoztak, ami nagyban megkönnyítette megtelepedésüket. A Kárpát-medencét a IX. században volt hatalmi vákuum miatt könnyen és gyorsan elfoglalhatták. A professzor szerint a honfoglalást, majd az államalapítást - melynek köszönhetõen a magyarság független államként beépült a nyugati keresztény civilizációba - követõ 150 évnyi béke ideje alatti megerõsödésnek köszönhetõ, hogy a magyar életfa máig sem száradt ki. A magyarok genetikailag közép-európaiak (legközelebbi rokonainknak a szlovákokat nevezte meg), nyelvileg finnugorok, kultúrában keresztény európaiak - fejtette ki Süli-Zakar István.
A KREK megalakulása
A továbbiakban Balázsné Kiss Csilla helyi lelkipásztor, a Debreceni Hittudományi Egyetem 2. éves doktorandusa A tisztelet etimológiai értelemésérõl tartott elõadást. A bibliai vonalvezetésû etimológiai kalandozás talán legfontosabb megállapítása volt, hogy mindenkit rangjához méltóan kell tisztelni, de istenként csak Istent. Ezután dr.Buzogány Dezsõ és dr. ?sz Sándor Elõd távollétében, nevezettek A Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK) megalakulásának dokumentumai címû dolgozatát a PKE lelkésze, Ráksi Lajos ismertette. Ebbõl kiderült, hogy a trianoni döntés nyomán több, mint 200 gyülekezetet szakítottak el a Tiszántúli Református Egyházkerülettõl, melyek így az új határ és az Erdélyi Egyházkerület (EREK) közé kerültek. Beleolvastunk Sulyok István rangidõs esperesnek, késõbb a KREK elsõ püspökének Nagy Károly korabeli EREK-püspökkel, illetve Octavian Goga kultuszminiszterrel folytatott levelezésébe, míg eljutottunk a KREK megalakulásáig.
Kiadványba szerkesztik
Negyedik napirendként vetített képes elõadást tekinthettünk meg azokból az érdekes/értékes dokumentumokból, melyeket az ?rmelléki Demokrácia Központ ügyintézõinek, Czeglédi Júliának és Molnár Zsoltnak mutattak be a magyar állampolgárságért folyamodók a régió településeirõl. A születési- és házassági anyakönyvi kivonatok, konfirmációs emléklapok, iskolai értesítõk, levente igazolványok, vitézségi- és zsoldkönyvek, katonai levelezõlapok szövegét fiatalok olvasták fel a hallgatóságnak, melynek soraiban sok érintett család tagjai is ott ültek. Ifj.dr.Szilágyi Ferenctõl megtudtuk, mintegy 500 honosítást kérelmezõ dossziét állítottak össze eddig, és az elsõ Demokrácia Központ az érmelléki, mely az érdekes dokumentumokból készült összeállítást a nyílvánosság elé tárja. Tervezik, hogy a késõbbiekben - együtt az egész megyében elõkerülõ hasonlóakkal - egy kiadványba szerkesztik össze a kordokumentumokat.
erdon.ma
lapozás: 1-1